Az ipari forradalom:
Egy kidolgozott történelmi tétel definíciója szerint: „Ipari forradalom alatt a nemzetgazdaság egészében végbemenő robbanásszerű fejlődést, modernizációt értünk, amely változásokat indít el a társadalomban, a demográfia, az infrastruktúra, a művészetek, a tudományok terén is.”
A mai történelemkönyvek tanúsága szerint az egész az 1770-es években indult Nagy-Britanniából, ahol a könnyűiparban hozott ugrásszerű változást. Később az ott elterjedt megoldások átcsaptak a gazdaság egyéb területeire és a világ más területeire is; és lassacskán végigsöpörtek az egész világon: forradalmasítva az összes iparágat – és megteremtve néhány újat is…
Ha pusztán technológiai oldalról vizsgáljuk a folyamatot, akkor a robbanásszerű fejlődések néhány grandiózus találmány megjelenésének köszönhetők:
Az első ipari forradalom alatt a korábban alkalmazott szél és vízenergiát lassanként kiváltotta James Watt 1769-ben konstruált találmánya: a gőzgép. Ez időjárástól független meghajtási módot adott – bár jelentős logisztikai nehézségekkel. Az egyébként nagy és súlyos gőzgépeket folyamatosan el kellett látni vízzel és fűtőanyaggal; cserébe akkor működtek amikor tulajdonosaik akarták.
A második ipari forradalmat két találmány is erősítette: az 1825-ben Jedlik Ányos által épített villanymotor, majd az 1876-ban az Otto-motor megjelenése. Előbbinek egy új tudományágat: az elektromosságot, utóbbinak egy új iparágat köszönhetünk: az autóipart.
Harmadik ipari forradalomról az 1970-80-as évektől beszélhetünk: ebben a korban teljesedett ki az automatizáció. Ez a kor az elektronikai és számítástechnikai megoldások hőskora.
Ipar 4.0:
Napjainkban a negyedik ipari forradalomban vagyunk benne, melyet digitális ipari forradalomként is ismerünk vagy melyet Ipar 4.0-nak is nevezünk.
Az Európai Parlament 2016-ban megfogalmazott állásfoglalása szerint: „Az Ipar 4.0 a termelési folyamatok olyan szervezését írja le, melynek keretében az eszközök önállóan kommunikálnak egymással az értéklánc mentén: a jövő egy olyan „okos” gyárát hozva létre ezzel, amelyben a számítógép-vezérelt rendszerek nyomon követik a fizikai folyamatokat, létrehozzák a fizikai valóság virtuális mását és decentralizált döntéseket hoznak önszervező mechanizmusok alapján.”
Tehát hálózatba kapcsolt rendszerekről beszélünk, melyek kapcsolatba tudnak lépni egymással. A berendezések közvetlen adatgyűjtése és elemzése – a mesterséges intelligencia bevonásával –lehetővé teszi hiba-előjelzések készítését vagy akár a rendszerek újrakonfigurálását, ezáltal képessé téve őket az új már ismert vagy még ismeretlen körülményekhez történő alkalmazkodásra. A folyamat a humán erőforrás felhasználásának minimalizálására törekszik – a mesterséges intelligencia által irányított rendszer maximális kihasználása mellett. A humán erőforrás (mint hibaforrás) munkahányadának csökkentésével – optimális esetben megszüntetésével – a rendszerek minősége, időfüggetlensége, teljesítménye egyaránt javul.
LINK https://www.ipar4.hu/hu/page/ipari-forradalmak-ipar-4-0